Közúti közlekedési technológiák és beavatkozások fenntarthatósági szempontú életciklus-értékelése 

A kutatócsoport

ZalaZone Karbonsemlegesítés Projekt

Kétéves projekt keretében az Autóipari Próbapálya Zala (APZ) Kft. számára új, innovatív szolgáltatást fejlesztettünk ki. A fejlesztés célkitűzése és elvárt eredménye egy olyan monitoring és tervezési keretrendszer kialakítása volt, mely révén az APZ teljeskörű működése karbonsemlegessé válik. A fejlesztés keretében a tesztpálya üzemi működésének, épületeinek és egyéb, közvetett CO2 kibocsátásainak nyomonkövetésére – nemzetközi módszertan adaptációjával- karbonlábnyom (CO2) monitoring eljárást alakítottunk ki. Ezen túlmenően, dekarbonizációs tervezési keretrendszert készítettünk, mely részletesen vizsgálta erdőtelepítéssel, energetikai ültetvény telepítéssel és fotovillamos (PV) farm létesítésével kapcsolatos lehetőségeket. A dekarbonizációs tervezési keretrendszer alkalmas a különböző ellentételezési portfóliók összehasonlító elemzésére, a vállalati szinten jelentkező költségek időbeni alakulásának
„előrejelzésére”, a társadalmi hasznok számszerűsítésére. A fejlesztésünk eredményeképp az APZ ügyfelei egyedülálló módon, karbon-semleges környezetben végezhetik K+F+I tevékenységeiket.

Kutatóközösségünk a kezdetektől jelentős erőkkel vesz részt a BME Felsőoktatási

Intézményi Kiválósági Program (FIKP) összegyetemi végrehajtásában. Az Építőmérnök Kar által koordinált „Víztudomány és katasztrófamegelőzés” alprogramban az éghajlati hatáselemzés és alkalmazkodás kutatási területén témafelelősök vagyunk, kutatócsoportunkban 4 fő doktori fokozattal rendelkező és 3 fő PhD hallgató végez kutatómunkát. A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar vezetésével megvalósuló „Biotechnológia az egészség és az ipar szolgálatában” alprogram keretében szintén témafelelősök vagyunk a dekarbonizáció és fenntarthatóság tématerületén, itt 6 fő doktori fokozattal rendelkező és 4 fő PhD hallgató került bevonásra. A tanszék egyes kutatói bekapcsolódtak a „Mesterséges intelligencia az ipar és társadalom szolgálatában” programba is, egyrészt az éghajlati kockázat- és sérülékenység értékelés térségi és városi alkalmazási lehetőségei témakörében, másrészt a megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) fenntarthatósági összefüggéseinek feltárása terén.

A NiCE projekt két fő kihívásra fókuszál - a városok központi tereinek átalakítása, annak érdekében, hogy azok támogassák az ott lakók fenntartható életmódjának megvalósítását, emellett pedig a központok (új) életre keltése, a körkörösség figyelembevételével.

A partnerség számos gyakorlati megközelítést mutat be különböző környezetekben, amelyek a fogyasztás új formáit erősítik és teszik láthatóbbá a városi központokban, mindeközben bevonva az összes érintett felet a folyamatba.

Transznacionális, nemzeti és régiós szinten átadható oktató jellegű, inspiráló és megosztható formátumának hála a projekt eredményei eljuthatnak a településekhez, régiókhoz, alternatív fogyasztási és vállalati modellek szolgáltatóihoz, lakossághoz, szervezetekhez és szakpolitikai döntéshozókhoz, közös tevékenységekre invitálva és körkörös városközpontokat létrehozva Közép-Európa-szerte.

A projektben a BME Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék elsődleges feladata a tudományos szakmai háttér biztosítása, az első munkacsomag (Workpackage 1) vezetése körforgásos gazdaság témában, valamint a pilot projektek előkészítésének támogatása, megvalósításuk nyomon követése és a teljesítmény értékeléséhez kapcsolódó indikátor-alapú keretrendszer kifejlesztése.

Az EduRes projekt keretében a V4 országok oktatási rendszerének különféle elemei kerülnek górcső alá a fenntarthatóság, innováció, kreativitás, vállalkozói szellem stb. aspektusaiból. A projekt a V4 országok és más EU/OECD országokhoz viszonyított különbségeinek vizsgálatával, ill. az eltérések okaival is foglalkozik. A helyzetértékelést kövtően a projekt újszerű és kreatív gondolkodásmóddal készíti fel az oktatási rendszer résztvevőit arra, hogy képesek legyenek megoldani a közép- és kelet-európai éghajlatváltozás kihívást jelentő problémáit. Ennek elérése érdekében különféle megoldási lehetőségek összessége kerül kidolgozásra a kiválasztott oktatási intézményekben biztosítva egyúttal a hallgatók kreativitásának és innovatív gondolkodásmódjának fejlesztésének elősegítését. A projekt alapvető célja a klímainnovációs gondolkodásmód javítása a V4 országok oktatási rendszerében.